Zenei meme~ Köszöntem Vikinek:)

1. Nevezz meg egy olyan énekest, vagy zenekart, akit szeretsz!

NEWS/Tegomass

2. A kérdésekre válaszolj az énekes/zenekar számaiból

„Mert Baby, tudod, a női megérzések élesebbek, mint a kés”
(NEWS: Alibi)

3. Írj magadról!

„Apró kalandra hívlak, elég egy kézzel írott jegy
Miközben az álmaink szilánkjait gyűjtögetjük
A vágy nevű játék-szárnyak hátán
Úgy érzem, tényleg repülni tudnék”
(NEWS: Endless Summer)

4.Hogyan írnád le az előző kapcsolatodat?

„Áh~ Gyorsabban rohannak az évszakok, mint a gondolat,
Az emlékek elsodródnak, belevesznek a felismerhetetlen messzeségbe.”
(Tegomass Aoi Bench)

5.Milyen a jelenlegi kapcsolatod?

„Egy napon majd
Olyan boldog leszel, hogy sírni tudnál,
Mert elér egy véget nem érő szerelem, és
Mintha minden fájdalmat elfelejtenél,
Énekelni fogsz még 100 év múlva is.”
(Tegomass: Neiro)

6.Most hol lennél szívesen?

„Irány Tündérország, emeld magasba az öklöd
Nem adjuk fel, amíg nem ragyogunk!
Szálljunk hajóra! Az álmok hajóján irány a csillagos ég!”
(NEWS: Wonderland)

7.Mit gondolsz a szeretetről?

„Elgémberedett ujjainkat a zsebünkbe gyűrjük.
Gyere, siessünk haza!
Egy ilyen hideg estén […]
A meleg paplan alatt gömbölyödjünk össze, bújjunk egymáshoz, úgy aludjunk el!
Álomutazók, mi ketten pont olyanok vagyunk.
Az örökkévalót üldözve, folyton az utat rójuk.
Kitárom puha szárnyaim, és
Betakarlak téged, elolvadunk a fényben.
A jövő egére
Pillants föl álmodban. Jó éjszakát!”
(Tegomass: Yumetabibito)

8. Milyen az életed?

„Valahogy majdcsak lesz, ne aggódj!
Csak menj tovább egyenesen ezen az úton!
Úgy, ahogy a szél fúj.
Ha nem állsz meg, akkor minden rendben lesz, holnap is süt majd a nap”
(NEWS: Nantoka Naru sa)

9. Mit kérnél, ha egy kívánságod volna?

„Nekem elég, hogy itt van mindenki, akit szeretek.
Ez az a hely, ahová hazatérhetek.”
(Tegomass Tadaima Okaeri)

Jellyt lapozgat…

Jellyt lapozgattam.

Meg kell mondanom, most viszonylag kevés teljes kordináció tetszett, pedig sok dologba szerelmes vagyok-voltam ebben a szezonban. Például a mustár sárga, és a bordó most nálam is nagyon beütött, és ez az angolos elegancia is bejön.

A teljesség igénye nélkül pár jó kép:

Ez az egyik totális LOVE

Belezúgtam a háromnegyedes felhajtott farmerbe.

Csak nem állna jól:P De azért nézni szabad. Jó, tudom, láttatok már nőiesebbet is, de ha egyszer tetszik!

A cipőért nem vagyok oda, olyan bumfordi, de van egy cipőtípus, ami nagyon tetszik, és sokszor láttam a Zselében. Na aaaaaz tetszik, de gyanítom szörnyen kényelmetlen

Az ember mindig így jár:(

Ez a kettő meg utcai fotó. Azt a bordó pulcsit szívem szerint lelopnám a csajról, a másik meg úgy jó, ahogy van! Egyben! Simán hordanám!

Na ez az a címő típus, amiről beszéltem~~~

Hát nem szép?

Na jó, nem.

Én is tudom, hogy nem.

De akkor is tetszik:S

-.-

Most önellentmondok:P

Na még pár, ami tetszik. Az első képen a pulcsi. A másodikon a gatya – van hasonlóm, és nagyon imádom, a harmadikon a kalap.

Egyébként örülök, hogy végre nem csak a skinny jeans fut.

Na ennyi voltam mára. Ciao~

Fészbúk meg egyéb hülyeségek a nagy nap előtt

Most már kezdem komolyan nem érteni az embereket.
Olyan tirpákságokat tudnak like-olni a fészen, hogy az hihetetlen, arról nem is beszélve, hogy egyre gyűlnek az ilyen nemkutya, meg napiszar jellegű, hülyeséget árasztó blogok. Nem mondom, egy-egy post tényleg humoros, de többségük engem inkább megijeszt.
Úgy értem, mért jó az (úgy nagy általánosságban), hogy a fiatalok mindenfelé azt látják, hogy tanulni “nem kúl”, ha véletlenül akarsz valamit kezdeni az életeddel, akkor meg gyík vagy? Kicsit kezdem unni, hogy a mostani 14-18 évesekkel két értelmes szót sem lehet váltani. Tudom, hogy ez életkori sajátosság is, végül is valahol mi is ilyenek voltunk. Nekem is megvolt a nagyonművészvagyok,ésezértfájavilág korszakom, sőt nem maradt ki az engemnemértmegsenki időszak sem. Ugyanúgy összevesztem anyámmal, ha éjfélkor ágyba akart parancsolni, sötöbö. De legalább fészen kívül is társalogtam emberekkel, és azok a barátságaim, amik a neten köttettek egy idő után személyesek lettek, a nickneveket pedig heteken belül felváltották a valódi keresztnevek.
Mi még szerencsések voltunk. A gyerekkorunk nagy részében azt se tudtuk, mi az az internet. Így azért könnyebb mértéket tartani, mint úgy, hogy egy olyan kultúrába nősz bele, ami a világháló körül szerveződik. Ha kimaradsz, lemaradsz, vagy hogy is van ez?
Nem olyan régen olvastam egy kutatást, amit középiskolások körében végeztek, és kiderült belőle, hogy a mostani gyerekek nem tudnak mit kezdeni a face-to-face kommunikációval, mert nincs gyakorlatuk benne, inkább a neten társalognak.

Egy gondolat van, ami nagyon megfogott. Az egyik tanáromtól hallottam:
“A maguk generációja valahogy ég a vágytól, hogy minden gondolatát dokumentálja.”
De ő sem értette az okát, és igazából én sem értem.
Minden esetre nem biztos, hogy minden gondolatunk megosztásra való, és ha mégis meg akarjuk osztani, érdemes meggondolni, hogy kivel.
Ha már fész, legalább állítsuk be jól, hogy ne láthassa boldog-boldogtalan, miket lájkolunk, miket írunk, és milyen képeink vannak fenn.
Érzem én, hogy kezdek öregedni. Szinte napról napra jobban idegesítenek a butaságok, amik kikerülnek az üzenőfalra, és néha egy hajszál választ el attól, hogy (akár amúgy teljesen idegeneknek is, akikkel csak futólag ismerjük egymást), olyat írjak be, hogy ne akarjanak közelebbről is megismerni.

Na random morgás vége. Igen, tudom, létezik a tiltás, de ha letiltok valakit, azokat az üzeneteit se látom, amik adott esetben érdekelnek… Ez van, nem tudok rajta változtatni.

Ez fentebb javarészt feszkó levezetés volt:P Mert még mindig itt ülök és tanulok. És ez frusztrál annyira, hogy feszültséget akarjak levezetniXD Úgyhogy nézzétek el a japánhoz egyáltalán nem kötődő morgolódásomat~ Arigatou nee~ ^.^

Kenshin és Brüsszel

Ó jaj, hol is kezdjem. Egyben hazajöttem, talán ezt érdemes leszögezni. Bár, ha nem így lenne, akkor nyilván most nem írnék naplót, tehát ezt mindenki magától is kitalálhatta. Már, aki egyáltalán tudta, hogy elhagytam az országot pénteken.

Merthogy elhagytam biza! Életemben másodszor ültem repcsin~~ És igazából teljesen jó volt. Brüsszelbe “ruccantunk” a hétvégén egy kis városnézésre meg a Made in Asia conra, és amilyen könnyedén ez hangzik, olyan szörnyen megviselte a pénztárcám. Úgyhogy bocsi mindenki, de most jó darabig semmi fölös kiadás:P

Először is kijelenteném, hogy nagyon is jól éreztem magam, és ennek a fő oka a társaság volt, szóval jó volt, meg minden, DE, és itt jönnek a DE-k….

Brüsszelről: Nekem nagy csalódás volt. A vonatállomás és a város koszos volt, sokkal mocskosabb, mint Budapest. Az emberek ugyan sokkal segítőkészebbek voltak, mint kicsiny hazánkban, de nem igen beszéltek normálisan angolul, és így egy kínszenvedés volt minden. Ráadásul elég sok nagyon ijesztő fazon is volt. Az egyik megpróbált felszedni az állomáson, a másik meg követett minket vagy 15 percen át. Gondolom, a csomagunkat akarta volna ellopni. Ezen azért valamelyest segített a vasárnapi sightseeing tour, amibe mondhatni véletlenül csöppentünk bele. Ott legalább láttam a város tagadhatatlanul gyönyörű arcát is. Csak kár, hogy addigra már ismertem a másikat. A városnézéssel kellett volna kezdeni, akkor más lenne talán a benyomás…. És a francia nyelv… Hajaj, egy ideig nem akarok franciát hallani. Hiába bizonygatják nekem, milyen szép nyelv is az, szerintem randa, és most túladagolásom van belőle.

A szállásunk egyébiránt tisztább volt, mint gondoltam, és elég kényelmes is, bár kicsit hangos volt éjszakánként, és fura volt, hogy rajtunk kívül mindenki török. De nem is annyira nekünk volt fura, inkább ők néztek ránk furán Viszont végtelenül rendesek voltak. Otthagyhattuk becsekkolás előtt meg kicsekkolás után a csomagunkat, vigyáztak rá stb. Úgyhogy végső soron nem volt rossz. Gondolkodtam is, hogy be kéne írni a bookingolós oldalra valami pozitívat, mert mindenki úgy lehúzta a szállást, hogy nem is értem.

A hotellal szemben volt egy grill-bár, ott ettünk kétszer is, az egyik pincérnővel össze is haverkodtunk, nagyon jófej csaj volt. Egyébként nem volt sok választásunk, ami az éttermeket illeti, mert azon kívül nem sok kajás hely volt olyan megközelíthető távolságban (estefelé).

Kaptam városnézést is. Szombaton az expót jártuk körbe. Elég tüzetesen átvizsgáltuk a területet, nem végeztünk félmunkát:P Vasárnap pedig egyfelől térképpel, másfelől városnéző busszal is körbejártuk Brüsszelt.

Íme itt van néhány kép, ezek a kedvenceim – ezért vagy azért. De majdnem háromszáz kép van összesen, úgyhogy nem fogom felpakolgatni mindet.

Mert szép

Mert szép

Mert szép

Mert szép

Pisilő kisfiú

Falifestmény

Mert szép

Mert szép

Mert szép

Belelóg a feje

Folyik a zöld festékXD

Üvegszörny

Roosendaali pályaudvar

Az első rajz

Aláírás osztás

Atomium alulról

Ezt az aláírást kaptam watsuki-santól…

A képaláírásokat is figyeljétek, mert ott is meséltem.

Apróságok, amik még eszembe jutnak:
- A Paul nevű helyen a croissaint isteni volt!
- ágfóbia…. Sose utazz nyitott tetejű buszban alacsony fák alatt!

Aki jobban figyelt, az már láthatta, hogy voltak ott expós képek is. Hát igen! Na aaaaaaz nem volt semmi. És megérte a sorban állást! Én nem nagyon beszéltem a senseijel, de megvolt a Konnichiwa-Arigatou, és jó volt látni, hogy Fru, meg Kayo mindent elmond és átad neki. Nem is volt baj, hogy belőlem már semmi értelmes nem jött ki. Nem is emlékszem, mi történt. Komolyan. Csak arra, h elindulok az asztal felé, és eljövök az asztaltól, fura:P Sztem átéltem egy kisebb csendes extázistXD

Ezen kívül a másik csodája az expónak, hogy ilyenjeim vannak!

Na jó, nem mind az enyém, csak Tegoshi és You-kun, de olyan jól mutattak így együtt, hogy nyűűűűű~ Olyan hihetetlen, hogy volt jpop-os meg Johnny’s-os stand *________* Ilyet akarok itthonra is… Csak akkor nem maradna pízem:S

És az, hogy külön meg van jelölve a címben a Kenshin, az egészen konkrétan ennek a vidinek is köszönhető:

Azt hiszem, kiújult a Kenshinitiszem. Kérek anime remake-et!!!!!

Namie istennő és alattvalói:P

Nem is nagyon akarok beszélni róla, inkább mutatom. A hölgynek ugyanis mostanában fog kijönni a duett albuma, ami a Sakkmatt címre hallgat, és szorgosan gyártott hozzá néhány klippet is.

Először a már önmagában is istennői rangon álló Anna Tsuchiyával és a szintén zseniális AI-val.

Aztán leénekelte az After Schoolos lányokat

Most pedig Yamapivel szórakozott egy jót, és – bár ezt a számot annyira nem szeretem – ez éppen elég ahhoz, hogy most rajongjak Namie Amuróért!

Trend-kedvencek~

Van egy pár nagyon szimpatikus vonala a tavasznak, amit mindenképpen fel akarok jegyezni magamnak. Olyan ez, mint egy mini wish-list:P

Éljen a 70-es évek~
- Most nyugisan lehet másolni a régi poszterlányokat. Kockás, pöttyös, nagy virágmintás, ami csak tetszik. Visszakúszott a magas derék is. (bye-bye csípőnaci), na meg a kabocha nadrág is, a jó kis tök fazon:P

- Cipőben az oji-kei dívik~ Aminek én személy szerint örülök, mert szeretem:) Jó kis nagyis, makkos cipők rulez:P Mindehhez persze elengedhetetlen a zokni! A lehető leglátványosabban. És az SZTK szemüveg is muszáj-darab.

- A kalapból is visszajött a régivágású napozókalap szabás~ Az olyan nőcis. Valamiért mindig Jennifer Lopez jut róla eszembe.

- Még mindig hódít a cicanaci, de megint itt az extra szélesszárú nadrág is. Amúgy is minden a ‘túlméretezett’ körül forog. Túlméretezett nadrág, pulcsi, ing, póló, zakó. Utóbbiakhoz természetesen vékony öv dukál

- A fehér ing muszáj-darab! És ha lehet a naciba is be kell tűrni, ahogy régen anyukáink eligazgatták. Színekben is a fehér és a matt színek hódítanak (persze kivétel a mintáknál). Még mindig in a maxi-ruha, és minden, ami kötött (bár őszintén, engem az se zavarna, ha out lenne, akkor is imádom:D)

°C-ute – 会いたいロンリークリスマス

Azt hiszem, agyon fogom hallgatni ezt a számot idén Karácsonykor. Nagyon szeretem. Szép~ *__*