Thrillion

Hát törölték^^ Tudtam, meg sejtettem, de azért mégis csak rosszul esett egy kicsit. Stillszerű lett volna dec 21-án, végül is ez is egy világvége. De ma néztem újra a SAO-t, és elkapott az érzés, hogy még egyszer gyorsan úgy felnéznék thrillre… Hát már hiába.

Gondoltam, erre föl tartok egy kis megemlékezést. Valamikor 2003/2004ben regisztráltam, az első karakterem brilliáns módon Via névre hallgatott. Noob dolog magunkról elnevezni egy karaktert, tudom, de 16/17 éves fejjel még ennyire futotta. Aztán jött Damien kevesebb mint fél évre rá. Őt a végsőkig vittem, vittük Fruzsival. Saigo no saigo made. A Titkok Őrzői klánban kezdtem (ha egyáltalán ez volt a neve, már nem is emlékszem), itt ismertem meg Yarnát, és még egy kupac jó embert, akiket azért nem sorolok fel, mert egyedül Yarna júzere maradt meg az életemben. Aztán már nem is tudom, hogy, de a Zsebikhez kerültem (Azt hiszem Mirenán át), és végül az Ájtatosok Céhénél kötöttem ki, aztán mikor ott is felbomlottak a kötelékek, maradtam sehovasetartozó. A karakterem az elmúlt 4 évben jobbára csak porosodott. Zannen desu ne.

De azért vannak szép emlékek. Például az a rövid időszak, amíg klánhóhér voltam a Zsebeseknél, vagy hogy a karim az egyik első “tolvajok hercege” lett, mikor bevezették a titulus rendszert. Vagy a furcsa helyzetek, mikor mindenki azt hiszi, hogy fiú vagy, mert a karaktered fiú. Megint más furcsa helyzetek, mikor azt hiszed valakiről, hogy lány, csak mert a karaktere lány. A hajnalig tartó játékok, az IC lopások, beszélgetések, marhulások, klántalik. Szintén furcsa helyzetek, mikor úgy kezelnek élőben is, mintha a karaktered lennél. Találkoztam nagyon értékes emberekkel, és nagyon érdekes emberekkel, és sokat tanultam az írásról. A thrillion tagadhatatlan érdeme volt, hogy el tudott vonni a hétköznapoktól, és a hátránya, hogy napokra képes volt beszippantani.

Aktív korom után is időről időre felnéztem, követtem a változásokat. Alkalmazkodni már nem tudtam az új városokhoz, új opciókhoz, de jó volt tudni, hogy van. Néha megfordult a fejemben, hogy törlöm a karim, de nem vitt rá a lélek. Jobb ez így. Legalább majdnem az elejétől egészen a végéig ott lehettem.

Sayonara.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s